Tudatosság a függönyön túl
A dualitás világában élő emberi lelkek útját a mai kor hivatalos paradigmája olyan módon kondicionálta, hogy a tudat megfelelően befogadóvá és teremtőjévé váljon a mai látszatvilágnak. Teljesen mindegy hogy teista vagy ateista, evolucionista vagy kreacionista, ista vagy nemista, a LÉNY-EG-hez közelebb kerülni soha nem fog tudni. Az izmusok és az eszmék tüneményvilágában az ember hasonlatossá vált a bothoz kötözött kecskéhez: mindegy melyik irányban fog körben járni, csak ugyanazt a füvet legelheti le és böfögheti vissza. Előregyártott világképek, tudományosan bebetonozott dogmák semmivel sem jobbak és nem is rosszabbak a hit dogmáiban megcsontosodott vallásoknál. Az önmaga farkába harapó kígyó esete ez, mely elvesztette saját identitását, elvesztette a teremtett világ megértésének a kulcsát, és ily módon örök keresésére kényszerült önmagának, képtelen a MIÉRT megválaszolására, csak és kizárólag a HOGYAN kérdésével van elfoglalva.
Ha egy gyermek tiszta tudatával és szemével tudnánk újból, felnőtt fejjel tekinteni a világba, a világ újból felragyogna és megVILÁGosulna lényünk számára. (Legyetek olyanok mint a gyermekek- mondotta Jézus) Mi az ami mégis sokunkat még visszatart ettől a betekintéstől, mely mindnyájunk számára elérhető, pusztán csak döntés kérdése? Az a globális paradigma-halmaz amiben az összemberi tudat szenved. Leegyszerűsítve: a FÉL-Elem ben élő emberi tudat.
Aki képes felfedezni önMAGában a FÉNYt, az viszont azonnal óriási ajándékot talál. A bölcsek köve itt van minden emberi lélekben elrejtve. A gyermeki vágy, Önvalónk megismerésére. Nemrég több napon át figyelhettem egy három éves gyermek minden megnyilvánulását. Az ITT és a MOST az, amiben az Ő élete megkérdőjelezhetetlenül zajlott. A múlt hamuja és a jövő hamis reménye még nem alakult ki tiszta tudatában. A világhoz való viszonyulását nem a hogyan, hanem a MI-ÉRT határozta meg. Benne még nem jött létre az a programozott tudathasadás, melyet a felnőttek világa oly szorgalmasan próbál elültetni a „jövő reménységeiben”. A MIÉRT az a kérdés ugyanis amire a legfontosabb megtalálnunk a választ. A „Hogyan?”-ok ugyanis nem vezetnek el önmagunk belső Fény-szikrájához. Önvalónk tisztánlátásához. Létünk és lényünk megértésének lényege nem az, hogy hogyan kerültünk ide, hanem hogy MIÉRT vagyunk ITT és MOST? Az anyagba ragasztásra remekül alkalmas a milliónyi hogyan, a kozmosz és a makrokozmoszunk megértéséhez azonban teljesen felesleges kérdés. A hogyan nem ad választ a miértekre.
Mi van a függönyön túl? A kollektív illúziók olyan súlyosnak és kizárólagosnak tűnő valóságának leplein túl, melyekkel korunk embere azonosítja a megkérdőjelezhetetlen valóságot?
A függönyön túl ott rejtőzik a tudatosság Fénye. A MAGunkban hordott teremtő tudat-szikra. Közvetlen hozzáférés a Teremtéshez. Válasz a MIÉRTekre. A paradigma-halmaz mentes valódi ÉLET. Az origó, a nullpont, a végtelen egyetlen pontban összesűrűsödő kiterjedés nélküli Isteni Esszenciája. A dualitások világán túli osztatlan EGYsÉG. Ahol a VilágEGYetemmel újra EGY vagyok, aki vagyok. Mert mindig az is voltam, csak az idősíkok materiális illúziója tudatom elhomályosította. Ez az a pont, ahol az EGYsÉG élménye valósággá válik, az EGYedüli, EGYsÉGes valósággá, melyet MAGom teremtek meg, s melyet EGYütt teremthetek mindnyájunkkal, kik eljutottak a MOSTba.
A függönyön túl ott van a valódi SZABADsÁG. A teremtés hatalmas törzséből fakadó ÉN-ed. A teremtés SzÍVében élő ÉN-ek, a végtelen lüktető, élő TUDat mindenségben zengő ÉNEK. Az Isten dallama, melyben minden hangjegy EGY Ének, és minden hangjegyben ott lapul a dallam egésze. A kollektív tudatosság éledése.

ÉN-EK
Áradó szépség
kistályfény-patak
SZERetetben folyó
sorsfonat-utak
Erdők zöldjében
lüktető Élet
patakok vizében csobogó
SZÍV énekében dobogó
MAGunk Fényéből áradó
Isteni tudat éled
Tudatunk ragyogása
Fényünk áradása
EGY-MÁSba olvadó
hangok dalolása
Földanyánk ölén
a végtelen EGY Egén
találkozunk
TE-MAG-ÉN
így EGY-esül az
Isteni EGY-ÉN
a Teremtés újabb lépcsőjén
A Teremtő FÉNYe
felragyog tudatunkban
EGY-MÁSra találunk
ÉGi ittHONunkban
Mennyek kapuit
többé be nem zárjuk
Emberi Lényünk
ölelésre tárjuk
TEST-VÉRei az EGYségnek
EGYségei a SZENTsÉGnek
Révészei a tudat
Isteni TeremTŐ bölcsesség-vizének
Többé nem szomjazó
Többé nem lázadó
Többé nem hazudó
Többé nem sodródó
Többé nem szenvedő
Többé nem gyűlölő
Többé nem irigylő
Többé nem kerső, éhez-Ő
A MINDENsÉGbe
visszatalál-Ó
ŐS örök isteni Fényszikrák
Teremtő tündöklése
Önön ISTEN-MAGunk
SZÍVárvány Fénye
SZERetet-dallam
lüktető ÉLET
KI nem volt
KI nem lesz
KI öröktől létező kezdetlen: VAN.
Írta: Morgó Sapiens


Drága Bátyám!, egy himnuszommal szeretném soraid köszönteni, mely számomra az egyik legkedvesebb veres, mert ott van Benne, az a játékos gyermek, s az ősi bölcs is, s szívesen Éneklem majd Nektek, s akkor a Dallam...
Továbbá saját Maglátásom a Jelenlétről, szavakban kifejezhető csekély formáját megosztani Ti Velőtek.
Óriási társasjáték
Játék, mily gyerek hangulat,
Játszani a szélben, csendes tudat.
Frissítő élet, élénk szemek,
Frissen élni, most szeretek.
Figyelemmel érzem, mi nekem,
Figyelem a szavakat, Őt kémlelem.
Mindenhol meglelem életem,
Mindenütt, ha vagyok, élvezem.
Szeretettel telve, szívem nyitott,
Szeretetet oly sokat kapott.
S hiszem, ezennel ékesedve élek tovább,
S hitem, megyek az ismeretlenbe tovább.
Játék, ez egy óriási társasjáték,
Játszanak a lelkek, fejlődnek, s ez derék.
Simán, gördülékenyen lazuljunk tovább,
Sima ügy jelen lenni, gondolatot engedd tovább.
Itt, csak is itt él a lélek,
Most, csak is most szeretek.
Ellenállás nélkül, fellélegzek,
A csendben, fénnyel szentelnek.
Várni és várni a pillanatot,
Mely csak itt van, s Atyám meg itatott.
S mindig megittasulok, itt várva,
Szép jelenlét, mámorosodás, Isten szava.
Tiszta lélek sokat tapasztal,
Gyomlálj ember, akár kapával.
S üres csészébe fér a most,
Oázis a sivatagban, élet most.
Mély óceán, sok- sok szeretet, öröm,
Oda tart mindenki, tiszta már a köröm.
S odaérve béke és nyugalom honol a csendben,
Végre tiszta a tudat, s a szív örök szerelemben.
A Megvilágosodás Lélegzete
A megvilágosodás lélegzete, mikor a mozdulat lágysága megmarad, s így az áramlás harmóniája kifejeződik a cselekvés Csendjében. A megvilágosodás lélegzete, mely a pillanatok megélésével érzékelhető, s tökéletes Jelenlétben lenni, az a levegő tiszta, tisztító áramlása a Fénnyel. A megvilágosodás lélegzete, amikor a levegő beáramlása, az energia folyam áramlásával együtt a test cselekszik bármit a figyelem fokuszált állapotában.
Tehát a tudatosság azon szintjén, Most és Itt figyelmében a levegővel együttesen beérkező életerő aktiválja a megfelelő csakrát az isteni jóváhagyás Értelmében és azon keresztül megnyilatkozik ama tökéletesség a helyzetnek megfelelően a Fényesség erejével és sebességével.
S amíg a lélek testben lakik, a levegővel éltetve azt, úgy a légzés rendszerek különféle gyakorlásai rendkívül fontosak és hasznosak a tudatosság útján, mely álltal könnyítik és lazítják a fejlődéssel, az átalakulással járó "nehézségeket".
A légzés segít az Tudatot tisztítani és tisztán tartant.
Szóval a légzés segít elcsendesíteni az elmét és megnyugtatja a lelket, így ez a pillanat tudatossá válik és a kérdések megszünnek, hisz jó úgy minden ahogy van és minden változik.
Sok gondolat, gond és figyelmetlenség. Sok figyelmesség, fegyelem és harmónia.
Belégzés, Fény beáramlás! Kilégzés, Fény kibocsátás!
Mint ahogy a Szél belekap a Fába, de csak simogatja, leveleit leporolja, zenélteti, s a Fa táncával mosolyra fakasztja játékát a Szélnek. S a Szél öröme a Fának köszönet kép Felhőket terel föléje és a Felhők tudata a Szél öröme okát értve, oly bolgoságba merül, hogy a szeretet könnyei Esőt formálnak, s ők gyönyörben hullanak a táplálva egészségét a Fának.
Így a Mindenség-Tudat érezve eme szentségeket és az őszinte szeretet hullámzásait, orgazmusában magához öleli az elemeket és minden jóság az Ürességbe költözik.
2010 év eleje.
A Végtelen Harmónia, Tündököljön Mibennünk, S Tudjuk Az Egyet Most, Múlt és Jövő Között.
Szálem
"Ha egy gyermek tiszta tudatával és szemével tudnánk újból, felnőtt fejjel tekinteni a világba, a világ újból felragyogna és megVILÁGosulna lényünk számára. (Legyetek olyanok mint a gyermekek- mondotta Jézus) Mi az ami mégis sokunkat még visszatart ettől a betekintéstől, mely mindnyájunk számára elérhető, pusztán csak döntés kérdése? Az a globális paradigma-halmaz amiben az összemberi tudat szenved. Leegyszerűsítve: a FÉL-Elem ben élő emberi tudat."
"A függönyön túl ott rejtőzik a tudatosság Fénye. A MAGunkban hordott teremtő tudat-szikra. Közvetlen hozzáférés a Teremtéshez. Válasz a MIÉRTekre. A paradigma-halmaz mentes valódi ÉLET. Az origó, a nullpont, a végtelen egyetlen pontban összesűrűsödő kiterjedés nélküli Isteni Esszenciája."
Én elhúztam.
Ez van mögötte:
http://gondol-a-tok.blogspot.com/2012/01/titkok-szemed-elott.html
Vigyázz, ijesztő lehet!
Hozzászólás