A C-vitaminról és néhány tévhitről
Volt nekünk egy Nobel-díjasunk, akiről olyan keveset hallani, pedig ezekben az influenzás időkben őt kellene emlegetni, nem mást... Ez az írás egy kicsit hosszabb, de mert lehet, hogy valakinek a hasznára válik és oltással vagy a nélkül, de nem gyűri le ez a piszok vírus...
C-vitamin és Szent-Györgyi Albert
A multi vitaminoktól eltérően, a C-vitamin szerepe már jól meghatározott, első alkalmazója Szent-Györgyi Albert (1893-1986) volt, aki a C-vitamin fontosságát bizonyította be. Ez annyira sikerült, hogy orvosi és élettani Nobel díjat kapott érte (1937).
Ő maga eleinte 1.000mg, később 4-5.000mg, idős korára pedig 8.000 mg C vitamint szedett télen-nyáron. 93 éves koráig élt, szellemileg, testileg frissen. Autóbalesetben halt meg tel-jesen egészségesen. Érdekes mód, valahogy elfelejtette a társadalom ezt a neves díjat, ugyanakkor nagyon sok a tévhit a C-vitaminnal kapcsolatban. Valahogy egy téves szemlélet uralkodik a világon, ez a szemlélet dominálja az orvosi oktatást, így aztán nem csoda, hogy a legtöbb, főleg idősebb orvos, erősen tiltakozik a C-vitamin használata ellen, mondván inkább káros, mint hasznos. A fiatalok között azért akad kivétel, olyan, aki maga is érdeklődik a vitaminok iránt és hajlandó annál több információt begyűjteni és feldolgozni, mint amennyit az egyetemen kap.
A mai, hivatalosan javasolt napi C-vitamin mennyiség 60mg. Ez egy hihetetlenül alacsony érték. Honnan származik ez a szám? Annak idején Adolf Hitler számoltatta ki orvosaival, hogy mi az a minimális C-vitamin mennyiség, amit biztosítania kell katonái számára, hogy elkerüljék a skorbut (C-vitamin hiány) utolsó, legsúlyosabb fázisát. Ez az érték szerepel ma is, a hivatalosan ajánlott mennyiségként. Pedig már akkor is ki tudták számolni, hogy ez a minimális, végső mennyiség.
Valószínűleg azért uralkodik ma is ez a szám, mert olyan silányak az ételeink, hogy ennél lényegesen nagyobb C-vitamin mennyiséget képtelenség belepréselni.
Egy érdekes hír napjainkból, kutatók egy része megállapította, hogy rendszeresen, éveken át tartó C-vitamin szedése nem segít elkerülni az influenzát. Kiderült, napi 200mg-ról beszéltek (!) Pedig a kedves kutatók tudhatnák, hogy a C-vitaminból napi 200mg fogyasztása, a minimálisnál is kevesebb, így aztán értelmetlen volt a kísérlet. Esetleg ha a Szent-Györgyi Albert által ajánlott napi 4.000-5.000 mg-ot alapul véve készítettek volna kísérletet.
A multivitaminok erőssé teszik a szervezetet fő céljuk a megelőzés, míg a C-vitamin egyfelől megelőz (napi 1.000-2.000mg), másfelől bajban, nagy dózisban segít. Influenza esetén napi 10.000 mg is szedhető, hiszen betegségkor akár több nagyságrenddel is megnő a szervezet C-vitamin igénye. Így, egy komolyabb influenza 1-2 nap alatt is elmúlhat, elmaradnak a szövődmények és az antibiotikumok, valamint a hosszú munkaképtelen állapot.
Sokan mondják, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt kell enni, és ezzel minden megoldódik. Na de mennyit? Napi 1.000 mg C-vitamin bevitelhez meg kell enni naponta legalább 2,5kg citromot, földiepret, vagy 3,5kg ribizlit, több mint 12 kg cseresznyét, vagy őszibarackot. És akkor ez még csak 1.000 mg.
Ugyanez zöldségből 2 kg zöldpaprika, hasonló mennyiségű káposzta, 4-5 kg paradicsom. Ez sem kevés, viszont a zöldségek esetén a jótékony vitaminhatás mellett megjelenik a növényirtószer, ami már ekkora mennyiségnél igen tekintélyes, tehát több rosszat tesz, mint jót. Természetesen a zöldségeket csak nyersen lehet elfogyasztani.
Fontos, hogy a C-vitamin természetes legyen, mert lényegesen jobban szívódik fel, mint szintetikus megfelelője.
Tényleg hasznosul-e az, amit megettünk, vagy hiába minden?
Ezt ma már ki lehet mérni biorezonanciás módszerrel.
Aki hosszabb távon vitaminok szedésére adja a fejét, az mindenképp menjen el egy biorezonanciás mérésre (LIFE System) az elején és egy fél éves alkalmazás után. Érdekes lehet az eredmény. Többször előfordul, hogy ami egyik embernél felszívódik, az a másiknál nem. Ez a különbség adódik az emberek genetikájából, táplálkozásából, életviteléből, stb.
Általában elmondható, hogy mindenki másképp reagál a vitaminokra. Vannak látványos felépülések akár agyvérzés után is, van viszont sok olyan eset, ahol nem annyira látványos az eredmény.
Fontos a mértékletesség, az arányok pontos betartása, mindenképp szakemberhez kell fordulni, nem szabad hinni az MLM rendszerek reklámszövegeinek.
Alapszabály, hogy nem mindenkinek kell multivitamin tablettákat szednie, de akinek szüksége van rá, akár életmódjából, akár valamilyen betegség miatt, az csak a legjobbat szedje, és semmiképp ne az általánosan ajánlott RDA mennyiséget.
Amit viszont mindenkinek naponta szednie kell, az a C-vitamin. Napi szinten felnőtt korban 2.000 mg mindenképp ajánlott, megfázásos, influenzás betegség esetén 10.000mg (1-2 óránként 1.000mg) ajánlott. Gyerekeknél napi 500-1.000mg ajánlott 10 éves kor felett.
Amit szintén naponta kell fogyasztani, az ásványi anyagok és nyomelemek széles köre.
Praktikusan olyan táplálék kiegészítőt érdemes használni, mely gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben, illetve enzimekben. Ettől függetlenül pedig lehet C-vitamint fogyasztani a már javasolt mennyiségben.
...és ami az iskolakönyvekből kimaradt Szent-Györgyi Albert egy különleges ember volt. Mai szemmel Bill Gates-hez lehetne hasonlítani. Spirituális volt és szabadkőműves, radikális újító. Azt tanította és bizonyította, hogy minden betegséget meg tud gyógyítani C-vitaminnal. Ezen felvilágosító munkássága olyan sikeres volt, hogy megfenyegették, hogy megölik. Ő azonban nem hátrált meg. Mivel ténylegesen nem vállalták fel, hogy megöljék, ezért kompromiisszumot kötöttek vele. Megkapja az amúgy is megérdemelt Nobel-díjat, és visszább vesz felvilágosító munkájából. A díjat megkapta, és valamelyest vissza is fogta publikációit.
A világháborúban Magyarország kiugrásáért tevékenykedett, ezért körözték a németek.
A háború után csatlakozott a győztes oldalhoz, az Akadémiát akarta újraszervezni, azonban a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt megbukott ez a tevékenysége.
Túl sok, számára megoldhatatlannak látszó problémának ütközött a háború utáni időszakabn, ezért 1947-ben egy svájci útról nem tért haza, hanem az Egyesült Államokba távozott.
Új hazájában tovább folytatta munkásságát. Egyik legfontosabb tevékenysége, amelyről nemcsak, hogy hallgatnak, de egyenesen le is tagadják, az volt, hogy felhívta a világ figyelmét a modern biológiai szemlélet kialakításának szükségességére. Szent-György is tudta, hogy abban az időben (még ma is!!!) a newtoni biológia uralkodik, ami az embert, mint gépet tekinti. (egymáshoz kapcsolódó, egyébként önálló szervek halmazaként értelmezi, ezért is a túl sok szakosodás)
Mivel a fizikában, ahol a newtoni fizika mellett már megjelent a kvantumfizika, nyílt levélben szólította fel a világ tudósait, hogy váltsanak szemléletet, a biológiában is lépjenek, és alakossák meg a kvantumbiológiát, ahol a még ma sem elfogadott energetikai szemlélet is teret kaphatna (megj: napjainkban az EKG, EEG, MR is a szervezet energetikáját elemzi, de ezek a kivételek). Levele hivatalosan megjelent a kor két nagy szaklapjában a Nature-ban, és a Science-ban. Évekkel később sok tudós hivatkozik erre a korszakalkotó levélre. Érdekesség, hogy a Szent-Györgyi hagyatékban nem található ez a levél...
Szent-Györgyi 73 éves korában daganatot kapott. Környezetében mindenki megijedt, ő azonban ezt egy lehetőségként élte meg. C-vitaminnal, és egészséges életmódjával ki is gyógyította magát néhány hónap alatt.
93 éves korában halt meg, egészséges volt. Egy autóbaleset okozta halálát. A baleset körülményei rejtélyesek...
Forrás: internet
Igen, ez teljes mértékben igaz, Somlósi Lajos előadását lassan betéve tudom, de az elérhetőségére nem tudtam eddig ráakadni. Tehát én is kérek mindenkit, aki ebben tudna segeni jelezze.
Áldást,békességet!Két dolgot fűznék még hozzá.Egy:Mélyen hallgatnak dr Braun Béláról,pedig ő is megérdemelne pár szót.Őt"hivatalosan"hívták meg az USA-a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásokra.A sorsa ugyan az lett mint Szent-Györgyi Alberté.Cserbenhagyásos gázolás,és soha nem találták meg a gázolót.
Kettő:ahogy írtátok a táplálkozás is meghatározza az egészséget.Mióta a párommal kizártuk az életünkből a bevásárló központokat és tv-t,semmit sem tudunk a megfázásról és a nátháról.Amit lehet piacon veszünk nénikéktől,a kenyeret a magunk őrölte búzából sütjük.Kovásszal és kézzel dagasztva.Főleg sajtokat és hidegen sajtolt olajokat fogyasztunk.A sajtokat és növényi anyagokból készült"kolbászokat"fogyasztunk,ezeket mindíg "háztól vesszük.
Ennyi.További szép napokat kívánok:B.
Érdekes, hogy a tudományos közélet ideológiája már hivatalosan is a kvantum-technológia irányába fejlődik, illetve hangoztatja a benne rejlő lehetőségeket. (Ha rombolni kell, birtokolhatunk hi-tech vívmányokat, ugye.)
Mindeközben az egészségügy kérdése évtizedek óta stagnál. Egy olyan szinten, ami sem az elmúlt évezredek természetes gyógyászatát, sem a modern kvantum elmélet felfedezéseit nem alkalmazza. Ki van ez találva: mindenki jól jár, csak a beteg nem. A mai egészségügy célja, hogy egy jövedelmező rendszert tartson fenn, ahol minél több a beteg, annál jobb.
Ördögi játék ez, hivatkozok: egy államban minél több a rendelet, annál nagyobb a rendetlenség, és ez az orvosi szakirányokra is igaz.
Párhuzam jelentkezik ideológiai kérdésekkel, bár nem ugyanolyan szinten: soha nem szabad apró részletek között elvesznünk, mert minden, mindenre hatással van. Ez felfogás az élet minden területén helytáll.
Sajnos egyet kell értsek Csipivel. Megtoldanám azzal, hogy az egészségügy nem stagnál, hanem folyamatosan leépül.A háziorvosok tömegével csatlakoztak MLM hálózatokhoz, s a saját betegeiknek -ha kell ha nem- tukmálják a személyes profitot termelő termékeket, gyógyászati eljárásokat. A norma betegrendelési idő minimálisra van csökkentve, de a termékbemutatókra fordított idő egyre csak növekszik. Azt mondják a magyar ember csak akkor megy orvoshoz ha már nagyon nagy a baj. Miért csodálkozunk ezen? Miért csodálkozik az orvos társadalom azon ha a betegek már egyálalán nem bíznak meg az orvosokban? Mit tegyen az a beteg, akinek órákig kell várakoznia egy rendelőben, mert a rendelési idő alatt a családi orvosa folyamatosan csak telefonál, mert a saját MLM üzletét építi, s az előjegyzésre, időpontra érkezett betegek be sem jutnak hozzá? Mit tegyen az a beteg akit semmilyen rutinvizsgálatra nem küldi el a családorvosa azért, mert akkor tőle a TB levon egy bizonyos összeget? Ehelyett az orvos "elad" egy tuti modern kúrát a betegnek, privátim, anélkül, hogy elötte kivizsgálná? Mit tegyen a beteg, ha ez évekig így megy? Hová forduljon? Milyen orvoshoz menjen el, amikor egy másik ugyanezt csinálja? És amikor kiderül, hogy évek óta fejlődik benne egy daganat, amit egy időben elvégzett szakvizsgálattal fel lehett volna fedezni, ha az orvos nem telefonál és hajlandó lett volna csinálni néhány fizikális vizsgálatot? Hová forduljanak a betegek, ha olyan a családorvosul aki nem hajlandó "hozzájuk nyúlni" és megvizsgálni? Igen, szedjünk C-vitamint. És ki fogja megmondani, hogy mennyi a megfelelő dózis belőle? Az orvos? A C-vitamin előállítója, vagy a forgalmazója? KI?
Kit érdekel az emberek egészsége? A betegség a biznisz, nem az egészség.
No azert lassan a testtel.
Jo hogy napi tobb gramm C-vitamint tartotok elegsegesnek, de ahogy irjatok ezt csak indokolatlanul horribilis mennyisegu nyers zoldseg behabzsolasa es nem egyboli kihanyasa aran szerezhetjuk meg. Nem furcsa ez egy kicsiket? Gondoljunk a par szaz evvel ezelotti helyzetre mikor meg mereg nelkuli novenyzetet es allatvilagot ettek eleink, azok hogy zabaltak be ezt a mennyisegu C-vitamint? Gondolom sehogy. Megis azt mondjuk hogy egeszsegesebben eltek mint mi, megha nem is olyan sokaig.
Akkor most honnet jott ki ez a rengeteg nagy szam? 4000 vagy 5000 mg vitamin? Lehetoleg termeszetes formaban? Egy dinonak vagy egy elefantnak talan nem okoz nehezseget 5 kilo kaposzta vagy paradicsom megevese, na de en????? En hogy egyek meg ennyit?? Mikor evett meg valaha is egy ember ennyi C-vitamint per nap??
A termőföldek kihasználása, a műtrágyázás, a napfény nélküli termesztés, légszennyezettség, stb. miatt nincs elegendő vitamin manapság a növényekben. Nagyipari termelés! Régen ez nem volt.
Vannak esetek, amikor csak a nagydózisu vitaminok segítenek. Általánosságban azomban nincs szükség megadózisra. S ez, jórészt a C-vitaminra is igaz. Enzimekre van szükség az egészséghez. (Prof. dr. Országh József nyomán.) A szervezetünk folyamatai, enzimek által működnek, nélkülük a folyamatok nem mennek végbe. Tény, hogy ha nem áll rendelkezésre az épp szükséges tápanyag, akkor az enzimektől se várhatunk csodát. Viszont ha nincs hiány, akkor az enzimek révén a vitaminok és egyéb tápanyagok hasznosulása a lehető legnagyobb, s így a "normál mennyiségü" vitamin ami a növényi élelemben van, messze jobb egészséget garantál mint a megadózisu vitaminok.
Sajnos azomban, a ma termelt élelmiszernövények tápanyagtartalma nagyságrenddel marad el az 1950-es-60-as évekéhez képest. A káposztában pl mindössze az 5%-a (öt százaléka!) C-vitamin van!
Ennek az oka, hogy éppen az 1950-es-60-as években kitalálták a műtrágyát (tudtommal Izraelben). A természetben 84 elem létezett a talajban. Ma meg csak annyi tápanyag van a talajban amennyit a műtrágyákkal visszapótolunk, mert a növények az összes többi tekintetében kizsigerelték (a talajt). Jellemzően három elem, úgymint nitrogén:foszfor:kálium (NPK) van a műtrágyákban. Folyamatosan azt sulykolják hogy a káliumtól nőnek a növények, ami pedig nem igaz. A nitrogéntől nőnek. A kálium ahelyett óriási károkat okoz. Egyrészt, gátolja a növényeket a többi tápanyag felvételében (vagyis még ha lenne is a talajban elegendő tápanyag, a növények akkor se jutnának hozzá), másrészt, a kálisó műtrágyázásnak köszönhetően, ma, több mint egy nagyságrenddel nagyobb a növényi élelem káliumtartalma mint abban az időben amikor még szervestrágya volt a trágya! Hogy ez miért érdekes? Azért, mert az ember kálisó szükséglete 400-600 mg/nap és nem a tízszerese, mint ahogyan azt ma az orvostudomány állitja! (A kálisó méreg! Régen a sóbányákban a felső réteget nem használták semmire hanem eldobták. Ma meg megetetik velünk, többszörösen is, egyszer a növényi élelemmel, azonkívül a ma kapható sók mintegy 40%-a már nem NaCl hanem KCl. De eltértem a tárgytól, bocsánat...) Visszatérve az eredeti témára, az élelmünk tápanyagtartalma nagyságrenddel marad el attól ami az eleink ételeiben benne volt.
Enzimekben gazdag ételek, csak a nyers növényi ételek. A legalkalmasabbak a zöld levelü növények (mint pl a spenót) és a csírák. (Azzal riogatnak hogy a spenótban sok az oxalát, ami megköti a kálciumot. Nos ez így van, de csak akkor ha melegítjük. Nyersen fogyasztva, a spenót oxalátja az egészségünket szolgálja.) Tudni kell azt is, hogy az enzimek kb 40°C felett elpusztulnak. Viszont a főzelékek azok az ételeink, amik a jó emésztést szolgálják, a bennük lévő, a főzés során megpuhult rostok által megkötött/felvett rengeteg víz révén, ami így eljuthat a belekbe és élteti ott a velünk szinbiózisban élő sokmilliárdnyi parányi élőlényt, cserébe ők hozzásegítenek minket az egészséghez. (Tévedés azt hinni hogy a megivott víz a belekbe jut. A vérbe jut.) De Isten az embert nem vegetáriánusnak teremtette, állati eredetü élelmiszerek nélkül az élettartamunk jelentősen rövidül. Tehát feltétlenül szükségünk van husra, tojásra is. Mégpedig nem a ma általánosan javasolt 15 energiaszázalékban-ban hanem 40-45%-ban. Mivel zsiradék nélkül nem létezik jó emésztés, jól tesszük ha nem hisszük el hogy csak mintegy 15%-nyi zsírra van szükségünk, mert 35-40% kell belőle. A szénhidrát az, amiből sokkal többet eszünk mint kellene, a valós igényünk meg csak 15% körüli - a javasolt 60-70% helyett.
A nyers növényi élelem egyuttal ellát elegendő szénhidráttal is, meg még ásványi- és nyomelemekkel is ellátna, ha lenne a talajban. A tej "élet, erő, egészség" szlogen egy hazugságra épül. A tejből nem hasznosul jól a kálcium, mert nincs mellette elegendő D3-vitamin, se B6-, se K-vitamin. Azonkívül, nincs is szükségünk 1000-2000 mg kálciumra, az igényünk csak 150-300 mg közötti. A növényi élelmünk, s a halak, ezt a mennyiséget tartalmazzák. (Illetve a növények csak tartalamzták.) Egyébként pedig, a szervezetünk képes a különböző anyagokat "transzmutálni" (egyiket a másikba átalakítani).
Mára divattá nőtte ki magát a "lugosítás", ami egy marhaság, hazugság, félrevezetés, jó lehetőség a nép pénzének a megcsapolására. A szervezetünk a sav-lug-egyensúlyát precizen tartani képes a pufferei által (vér-, tüdő-, vese-puffer) 7,35-7,45 pH között. Ha ettől csak kicsit is eltér és az tartósan fennáll, abba belehalunk. De tény az hogy az egyensúly fontos. Azomban az egészséget ez egymaga döntően nem befolyásolja. Sokkal nagyobb szerepe van abban a bioelektronikának, aminek a mértéke gyanánt az rH2 szolgál. A különböző organizmusok eltérő rH2 értékek mellett életképesek. Jellemzően, a virusok, baktériumok a 28-as érték felett. Ha a szervezetünk rH2-je a kivánt 21 körüli, de legalább 28 alatti, akkor nemigazán kell számítanunk megbetegedésekre. A számunkra a legjobb ételek ebből a szempontból a tejsavas erjedésü élelmiszerek. (Savanyukáposzta, annak is leginkább a leve, az aludttej és a kenyérmust.) A megfelelő rH2-nk legnagyobb ellensége a klór, ami az ivóvizünkben van. Ajánlatos és fontos lenne ivás előtt a vízből a klórt eltávolítani. (Ha a kiengedett vizet egy ideig állva hagyjuk, a klór egy része - nem mind! - elillan. De egyébként is, az állott víz ivásra sokkal alkalmasabb, csak ez nem köztudott. S márpedig elegendő vízzel is el kell látnunk a testünket. A megfelelő mennyiség ~30 ml/testtömegkg. (De ehhez hozzátartozik, víz szükséges mennyisége a naponta bevitt nátriumklorid mennyiségétől is függ, illetve csak attól.)
Összegezve: A vitaminok szükségesek és értelme van a kiegészítésnek mert az élelmünk nem tartalmaz elegendő vitamint. Ugyanakkor ha a talajba szervestrágyával pótolnánk vissza a tápanyagokat, akkor a leirtak figyelembevételével, hasonlóan a régi időkhöz, valószinüleg nem lenne szükség a tápanyagainkat külön is pótolni.
Amikről itt írtam, az mind megtalálható a egeszseghazugsagso.freewb.hu/
"Tápanyaghiány", "Só-mítosz", "Lugosítsunk?", "Gyógyszerek nélkül" és a többi menüpontok alatt.
gadol
Kedves Pom!
Ha jól tudom volt egy vizsgálat a 90-es években ami a zöldségek, gyömölcsök vitamin és ásványi anyag tartalmát vizsgálta.Megállapították hogy az 1960-as évekhez képest a vitamintartalom mindössze 20-30%-os.A termőföld már nem ugyanaz ami volt 50 éve, számtalan nyomelem eltünt..
A rövid élet titkát mi már megfejtettük. A hunzák azonban ismerik a hosszú élet titkát is.
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.
dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." A hunzák szerteágazóan használják fel egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.
McCarrison brit orvost az tette híressé, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.
A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások.
Forrás: pl: http://drtihanyi.hu/cikk/a-hunzak/
Nos,van hozzászólás?
won
Mi itt élünk a Kárpát-Medencében, a hunzák pedig... Szóval túlzásokba eshetünk, de minek? Inkább idézem egy magyar orvos véleményét, aki sajnos már elhúnyt de autóbalesetben (nem a C-vitamin megadózis vitte el). Minden biznisz, de attól még a nagy dózisú C-vitaminnak igenis megvan a helye.
"Mennyi az annyi?
Ha már szükségünk van a C-vitamin állandó pótlására, mennyit fogyasszunk belőle? A „Mennyi C-vitamin elegendő naponta?” kérdés heves vitákat vált ki. Az általánosan elfogadott adag a régebben a skorbut megelőzésére javasolt napi 60-80 milligramm, de ez a nézet napjainkban tarthatatlan. Ha csak ennyi C-vitamint fogyasztunk naponta, akkor tulajdonképpen állandóan a szubklinikai skorbut állapotában élünk. A mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, a táplálékból csak akkor juthatnánk kielégítő mennyiséghez, ha visszaköltöznénk az esőerdőbe. Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 milligramm C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 500 milligrammot kell fogyasztanunk. Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, vagyis a halálozás kockázatát. Linus Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immun- és a neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra.
A fölöslegben felvett aszkorbinsav - vízoldékony lévén - könnyen távozik a vizelettel. Joggal mondhatnánk tehát: ha túl sok aszkorbinsavat fogyasztunk, csak elpocsékoljuk. Hallani olyan nézetet, hogy ezzel a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő. De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1,5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2,5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C-vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.
Vajon károssá válhat-e a túlzott adagú C-vitamin? A vesekőképződésről, a húgysavszint növekedéséről, a túladagolt C-vitamin okozta skorbut jellegű betegségről szóló jelentések egyelőre megalapozatlannak bizonyultak. A nagy dózisú aszkorbinsav igazából csak a bélrendszerre lehetne veszélyes, de erre sem találtak bizonyítékot. 14 éven keresztül vizsgáltak 11 000 pácienst, és megállapították, hogy a bélrendszer aszkorbinsavtűrő képessége egészséges emberekben 10-15 gramm C-vitaminig terjed, 30 és 60 gramm között van a közönséges náthában szenvedőkben, míg rendkívül súlyos fertőzés esetén 199 gramm fölé emelkedik. A legjobb gyógyulási eredményt akkor érték el, amikor legalább 3 vagy több gramm C-vitamint adagoltak minden negyedik órában.
Szerencsénkre a C-vitamin az ember számára az egyik legkevésbé toxikus vegyület. Több mint 3000 személy kapott különféle adagú – 10 grammtól a bélrendszer tűrőképességének felső határáig terjedő menynyiségű – C-vitamint, s nem észleltek mérgezésre utaló tüneteket.
Mennyi lehet az optimális napi C-vitamin-szükségletünk? Az aszkorbinsav-szintézisre képes állatok naponta 3 – 15 grammnyit termelnek ebből a molekulából. Ha ezt átszámítjuk egy 70 kilós ember testtömegére, az jön ki, hogy nekünk valahol 1 és 10 gramm/nap között állapítható meg a C-vitamin szükségletünk. Ehhez képest a mai átlagember jó, ha napi 80-100 milligramm C-vitamint fogyaszt. A megfelelő adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények. Ha valaki sok alkoholt fogyaszt, szennyezett levegőjű városban él, rendszeresen szed szalicilsav-származékokat tartalmazó gyógyszert vagy dohányzik, egyszóval az életét meghatározza a stressz, tanácsos az adagot akár 10 grammra is növelni. Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigerettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni.
A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült. A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt.
Jómagam a téli napokon 1-2 grammot szoktam bevenni.
Írta: Dr. Braun László
Forrás: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9742/vitamin/vitamin.html
Az én nagyszüleim nem szedtek C-vitamint, mégis mindegyik 80 feletti életkort ért meg :) Nagynéném 94 éves, és semmiféle gyógyszert C-vitamint nem szed. Az összes ősünk nem szedett C-vitamint.
Szerintem azt tudni kell, hogy nemcsak a kaja, c-vitamin, a jó egészség feltétele, mivel nem vegyi gép vagyunk.
Ma már az is bizonyított, hogy a gondolatok/érzelmek is befolyásolják egészségünket.
Fontos az is, hogy érintkezzünk a természeti erőkkel/elemekkel, tűzzel, vízzel, széllel, földel. Mert azokkal EGYek vagyunk.
Írta: Egy józan paraszt :)
úi: megyek beveszem a C-vitamin adagomat :)
http://www.youtube.com/watch?v=ed1iWpdzRok&feature=g-vrec&context=G22cf0...
A cikkben sem találtam, a hsz-ek közül csak párat olvastam, ezért bocs, ha ismételném valaki gondolatait:
tudomásom szerint a C-vitaminok között van egy alapvető és nagy különbség: a vivőanyagok... A magas dózissal nem lenne baj, ha a vivőanyagok nem lennének károsak. A 4-5ezres bevitelnél már... szóval ha jól tudom, vesekövet és egyebet lehet összeszedni a VIVŐANYAGOKBÓL!
Sajnos nincs hiteles információm, hogy a természetes és mesterséges vitaminok közt hogy lehet eligazodni... Azt tudom, hogy amit mi használunk, az természetes anyagokból van, 99%-ban felszívódó cucc, de az ára is ott van... no de legalább tudom, hogy amikor a gyereknek beadom a gyógyulásért, akkor nem apránként mérgezem... (Nem is árulják gyógyszertárban... )
Hozzászólás