A modern rabszolgaság pszichológiája

Azt hiszed szabad vagy. A tévé azt bömböli, megérdemled, érezd a szabadság frissességét, érezd a szabadság ízét. Süket szlogeneket zúdítanak a nyakadba mindenütt. Elhitetik veled, hogy csak te vagy a legfontosabb, csak te számítasz és te mindent megérdemelsz. Valójában pedig uraid mélységesen tesznek rád, és nem néznek többnek mint egyszerű rabszolgákat. Szabad vagy, azt tehetsz amit csak akarsz, amikor csak akarsz. Hiszen ez egy szabad világ! Vagy mégsem? Netán érzed a zavart a képben?

Elgondolkoztál már azon, hogy mit jelent a szabadság? Gondolod, amit annak hiszel tényleg az a nagybetűs szabadság? Az a legszánalmasabb rab, aki szabadnak hiszi magát de valójában képtelen észrevenni saját börtöne rácsait. A szabadság nem árucikk. Nem vásárolhatod meg. Nem fogyasztási cikk. Nem fogyaszthatod el, nem nyalogathatod, nem kaphatod el egy oltással, és pénzért sem veheted meg. Az, amit pénzért vehetsz, az nem szabadság. Csak illúzió. A szabadságot nem kaphatod ajándékba, nem harcolhatod ki vérrel, könnycseppekkel. A szabadság te magad kell legyél. A szabadság benned kell megszülessen. Ehhez, pedig le kell számolnod azzal az illúzióval, hogy önmagadat szabadnak képzeled. Nem érted? Zagyvaságnak tűnik amiket eddig olvastál? Akkor gondolkozz kicsit.

Reggel felkelsz. Csörgőóra ébreszt egy új nap robotjára. Elkezdődik a napi „szabadságod”. Szabad bemenned a munkahelyedre, szabad másoknak engedelmeskedj, szabadon hajbókolhatsz a főnökeidnek, szabad mások érdekeit szolgáld és szabad másoknak profitot termelj. Eközben végig arra gondolhatsz, hogy szabad vagy. Hiszen életed nem egy cellában telik és nincsenek börtönőrök sem. Négy évente szabadon választhatsz. Először több majd végül két paprikajancsi közül. Hiszen szabad országban élsz. Szabadságod záloga a szabad választás joga. Az ne zavarjon, hogy valójában téged senki sem képvisel. Senki sem tesz érted ha a hatalomba jut. Mert ők nálad is szabadabb emberek, akik szintúgy gyakorolják szabadságukat, és szabadon leszarják a te véleményedet a te szabadon választott választási jogodat. Ők soha nem kirekesztőek, ők inkább berekesztőek. Úgy gondolják, szabadon szolgálják a saját megbízóik érdekeit, akik őket a polcra helyezték, szabad akaratukból, és ezzel a vita be van rekesztve. Neked, meg marad a szabad vélemény nyilvánítás joga. Ha nem tetszik, szabadon kifejezheted nemtetszésed, és ezt a szabadság bajnokai (ameddig véleményed nem túl hangos) szabadon és egyszerű szabadeséssel alászálló kloákatermékükkel pecsételik le. A szabadság már csak ilyen. Vannak szabadok, szabadabbak és vannak a legszabadabbak. Az utóbbiakat soha nem látod. Hogy miért? Mert ők az igazi bábosok. Ők igazán szabadnak hiszik magukat, bár ők sem azok, mert a hatalmi őrület már rég elvette emberi mivoltukat és folyamatosan rettegnek. Magunknak és egymásnak soha nem vallják be, de folyamatosan és paranoiásan rettegnek. Mint minden szabad diktátor, aki tudja magáról hogy rossz fát tesz a tűzre. De kiktől rettegnek? Furcsa módon tőled, és tőlem vagyis tőlünk. Az emberektől. Akik nagyon sokan vannak, és szabadnak hiszik magukat, de valójában az ő rabszolgáik. A legszabadabbak rabszolgái vagyunk. Attól rettegnek, hogy mi van ha rájövünk arra, hogy mégsem vagyunk szabadok. Rettegnek tőle, hogy rájövünk, valójában senki sem szabad.

A szabad emberek soha nem lázadnak. Nincs miért lázadniuk. Lázadni a rabszolgák szoktak. Lázadni csak az tud, aki felismeri, hogy szolga, élete csak szánalmas rabság és azok akiket vezetőinek hisznek nem mások mint börtönőrök, akik jó pénzért bármilyen gazdát kiszolgálnak. Ameddig szabadnak hiszed magad, nincs hogy észrevedd rabságodat. Ők, csak egyetlen dolog miatt rettegnek: a szabadság szlogenjébe burkolt régi-új rabszolgatartó világrendjük lebuktatása miatt. Hogy te, a szemükben szánalmas kis senki rájössz arra, hogy rab vagy, és emiatt egy szép napon tudatodra ébredsz. Nem akarod többé szolgálni őket.

Az igazi uraid láthatatlanok. Minden fronton harc folyik. Akár hiszed akár nem, akár észleled akár nem. Ez a harc, a legtöbb ember számára láthatatlan, láthatatlanok a hadszínterek, láthatatlanok a résztvevők, az ellenfelek. Az igazi ellenfél, valójában te vagy. Mert szerintük te, pótolható vagy. Leginkább felesleges. Lényegtelen, jelentéktelen. Legfőképpen pedig képtelen arra, hogy rájöjj kik az igazi, láthatatlan ellenfelek. Ameddig azt hiszed hogy szabad vagy, ameddig tényleg azt hiszed hogy ez a szabadság, addig nincs mitől tartaniuk. Addig te vagy a legszánalmasabb rab. Addig te vagy saját magad ellenfele.

Írta: Morgó Sapiens

(Az írás az „Endgame – a globális rabszolgaság terve” című film margójára született. Ajánlom mindenkinek töltse le és nézze meg, elgondolkodtató erősen.)